Európai Bizottság

Nekimehet Brüsszel a lengyeleknek, januárban egyezkedik az új miniszterelnök

Ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy jövő héten elindítaná a lengyel bírósági reformok miatt a nukleáris opciónak mondott eljárást az országgal szemben, akkor azt a németek és a franciák támogatni fogják, de a következő napokbeli egyeztetésekkel mindez még elkerülhető - jelezte pénteken az EU-csúcs után Angela Merkel német kancellár. Vélhetően emiatt a már hazafelé tartó új lengyel miniszterelnök azt jelezte: jövő januárban hosszabb időre is leül majd egyeztetni a kérdésről Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel.

Ömlik a pénz Brüsszelből, mégis rekordközeli deficitre készül a kormány

Mivel a korábbi prognózissal ellentétben befutnak szilveszterig a nagy összegű brüsszeli átutalások a költségvetésbe, ezért a javuló büdzséhelyzetet arra használja a kormány, hogy nem a minimális, hanem a maximális célhoz közelítő EU-támogatást fizet ki 2017-ben - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a november végi 1925 milliárdról 2500-2600 milliárd forint közé felugorhat szilveszterig az összes idei uniós kifizetés. A kormányzati terv lényeges következménye, hogy kalkulációink szerint minden idők egyik legnagyobb éves pénzforgalmi deficitje alakulhat ki 2017-ben, ami a GDP 5%-át is elérheti.

A kötelező magyar euróra emlékeztet Juncker

"Eső előtt köpönyeg Európának" címmel jelent meg a mai Világgazdaságban Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök cikke, amelyben összefoglalja azokat a bizottsági erőfeszítéseket, amelyek az EU egységét és az eurózóna stabilitását hivatottak elérni, emlékeztet a magyar euróbevezetés szerződésben vállalt kötelezettségére és rámutat a múlt héten Brüsszelben ismertetett további integrációs tervekre is.

Magyarország a második az EU-pénzek lekötésében

Magyarország a második az EU-pénzek lekötésében

Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint idén októberig az öt uniós strukturális és beruházási alapból összesen 278 milliárd eurót kötöttek le különböző projektekre az uniós tagországok, ami közel a felét jelenti a teljes 2014-2020-as keretnek a tagállami hozzájárulásokkal együtt számolva (638 milliárd euró). A 43%-os arány az időarányosnál kisebb, hiszen a 7 éves uniós ciklusnak már túl vagyunk naptárilag a felén, de a ciklus lassú indításához képest végülis nem olyan nagy a lemaradás. Magyarországon a friss adatok szerint a 7 éves keret bő 78%-a van már lekötve nyertesekkel, ami a második legmagasabb az összes tagállam között az írek 79%-os aránya után.

Itt a döntés: nem tiltják be a gyrost az EU-ban!

Bár a jelenlévő EP-képviselők jelentős többsége (373 fő vs. 272 fő) szerint egészségügyi kockázatok miatt nem helyes foszfátot adni a függőleges nyárson sütendő fagyasztott húsokhoz, nem jött össze a szükséges minősített többség (376 fő) az Európai Parlamentben, hogy ezt ténylegesen is blokkolni lehessen az EU-ban. Így tehát zöld utat kapott az Európai Bizottság azon terve, hogy igenis lehessen a Magyarországon is közkedvelt gyros nyárson való stabilizálásához is ilyen adalékokat adni. Az ügy előzményei:

Kiakadtak az EP-ben, hogy dobná az EU vezetője a kötelező menekültkvótát

Számos képviselő bírálta az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke "hatástalannak" és "rendkívül megosztónak" nevezte a kötelező menekültügyi kvótákat egy frissen közzétett dokumentumban, amelyet a most csütörtök-pénteki EU-csúcsra írt a tagállami vezetőknek. A Bruxinfo összefoglalója szerint Tusk azt szeretné, ha a csütörtök esti vacsorán a tagállamok nyíltan megbeszélnék a kvótarendszer és a dublini reform kérdését, de ez még csak felkészülés lenne egy jövő nyári döntésre.

Mégsem adta fel idei költekezési tervét a kormány (korr.)

Mai cikkünkben tévesen értelmeztük a Magyar Közlöny friss határozatának tényleges következményét, mert csupán az Emberi Erőforrás Operatív Program minimális és maximális kifizetési céljainak idén december végi teljesítésére adott egy hónapos felmentést a kormány. Ez nyilván a táblázat alján az összegző sorokra is kihat, így majd csak január vége után lehet megállapítani a teljesítést, de ezzel együtt is a többi Operatív Programra nem változtak meg az idén év végére korábban rögzített minimális és maximális támogatás-kifizetési célok. Így tehát az várható, hogy a november végéig megtörtént 1925 milliárd forintos itthoni EU-s támogatás-kifizetési eredményt a hatóságok bizonyára "feltolják" legalább 2064 milliárdig, hogy a minimális együttes kifizetési cél teljesüljön. Könnyen lehet azonban, hogy több területen megpróbálják a maximális támogatás-kifizetés célt is elérni, ha van kellő számú projekt, amire kifizetéseket lehet teljesíteni, hogy ezzel akár a 24 havi céljuttatást is el tudják érni az ott dolgozók.

Hiába a brüsszeli nyomás, elfogadta a lengyel alsóház a kritizált törvényeket (2.)

Többórás éles vita után megszavazta pénteken a lengyel alsóház a legfelsőbb bíróságról szóló törvényt, illetve a bírósági reformot előkészítő jogszabályt is, amely az országos igazságszolgáltatási tanácsról szól. Az alsóházban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt van többségben. Mindkét törvényt előzetesen számos alkalommal bírálta az Európai Bizottság, illetve az Európa Tanács emberi jogi szervének alkotmányjogi testülete, a Velencei Bizottság.

Magyar euróbevezetés: csak cukorkát, nem maffiaajánlatot kaptunk ma Brüsszeltől (2.)

A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére tett ma átfogó javaslatokat az Európai Bizottság és ezek minden eleme afelé mutat, hogy lehetőleg Magyarország is lépjen be az eurózónába, amelyhez ösztönzőket is kap. Fontos, hogy ezek az ösztönzők csak lehetőséget jelentenek, azaz nem kényszerítik az országot a pénzcserére. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón ki is mondta, hogy a mai ajánlatot nem úgy kell kezelni, mint a Keresztapa című filmbeli "visszautasíthatatlan" ajánlatot, sokkal inkább lehetőségként. Moscovici a Portfolio kérdésére is válaszolt, igaz homályban hagyta a magyar szempontból egyik legfontosabb kérdést a 2020 utáni EU-támogatásokkal kapcsolatban.

Ömlenek az EU-pénzek a magyar gazdaságba, pedig Brüsszel még nem fizetett

Ömlenek az EU-pénzek a magyar gazdaságba, pedig Brüsszel még nem fizetett

Az októberi 165 milliárd után novemberben 183 milliárd forintnyi EU-pénzt fizettek ki a magyar hatóságok a nyerteseknek, és a hivatalos pályázati adatbázis szerint a legtöbb pénzt most szokatlan módon a környezetvédelmi és energiahatékonysági projektekre adták - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Mindez azt jelenti, hogy a 7 évre szóló uniós támogatási keret közel 40%-a már a pályázóknál van, és a kormány két idei fontos számszerű célja is a jelek szerint elérhető szilveszterig. A kormény által megelőlegezett gyors kifizetési tempó mellett azonban az EU-tól alig érkeztek még tényleges források, ebben a régiós országokhoz képest le vagyunk maradva. A legfrissebb információink szerint azonban több százmilliárdos átutalás jön még Brüsszelből az év végéig, így a magyar számok jelentősen emelkedhetnek.

Áttörés jöhet a kulcsfontosságú mai Brexit-ebéden - Ugrik a font (2.)

Ezekben az órákban kerül sor egy kulcsfontosságú ebédre Brüsszelben a brit kormányfő és az Európai Bizottság vezetői között a Brexit-tárgyalások második fázisba léptetéséről, és a legfrissebb értesülések szerint már csak néhány szón múlik az alku. Ez röviddel délt követően jókora font-erősödést generált, így egyhavi csúcsra ugrott az euróval szemben.

Nekimegy Brüsszel a gépjárművel trükköző áfacsalóknak is

Nekimegy Brüsszel a gépjárművel trükköző áfacsalóknak is

Négy új javaslatot terjesztett ma elő az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az uniós áfarendszer még inkább képes legyen kivédeni a csalásokat és bezáruljanak nagy összegű adócsalás elkövetésére lehetőséget adó kiskapuk. Az egyik lépés azt a kiskaput zárja be, hogy eltérő az áfakulcs az unión belüli új és használtautók kereskedelme esetén, egy másik pedig azt célozza, hogy a tagállami adóhatóságok megosszák egymással a bűnözői csoportokról szóló információkat.

Példátlan átalakítás jön az uniós agrárpénzeknél

55 éves történetének legnagyobb decentralizálása előtt áll az egyik leginkább központosított uniós politika, a közös agrárpolitika az alapján, amit ma Brüsszelben bejelentettek. A főbb keretek megegyeznek azzal, mint amit a Bruxinfo egy hónapja már megírt számokkal együtt, de most az EU költségvetési biztosa megtiltotta, hogy számokról beszélhessen az agrárügyi biztos, így azok most kimaradtak a bejelentett információkból - foglalja össze a helyzetet a lap.

A magyar cégek 99%-át érinti az új brüsszeli terv - Mi várható?

A magyar cégek 99%-át érinti az új brüsszeli terv - Mi várható?

A kis- és középvállalkozások besorolásának uniós szabályait közel 20 éve találták ki, és bár már többször faragtak rajtuk, de még mindig túl merevek a sokszínű céges körhöz képest, így a 2020 utáni uniós támogatási ciklusra át kell azokat dolgozni - értett egyet egy mai budapesti szakmai fórum több résztvevője. Az Európai Bizottság 2019 elején tervezi bemutatni az új fogalommeghatározást és erre készülve nyilvános meghallgatást szervezett a Bizottság budapesti épületében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely egyébként a hét elején az EU 2020 utáni jövőjéről egy másik rangos konferenciát is rendezett a fővárosunkban.

Hátsó szándékot sejt Brüsszel a Budapest-Belgrád vasútvonal mögött

Brüsszeli diplomaták a kínaiak hátsó szándékai miatt, a hamburgi és a rotterdami kikötők pedig a forgalmuk akár jelentős esése miatt figyelik aggódva azt, hogy mi történik a görög pireuszi kikötőnél és a Budapest-Belgrád vasútvonalnál - írja mai összefoglalójában az EurActive Belgiumban élő szerzője.

Ezért drágább az áram Magyarországon, mint a szomszédban

A hazai nagykereskedelmi áramárak nagyrészt az import jelentős aránya miatt magasabbak, mint a környező országokban - olvasható ki az Európai Bizottság energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentésének Magyarországra vonatkozó részéből. A dokumentum szerint a magyarországi lakóépületek energiahatékonysága jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a közlekedés széndioxid-kibocsátása több mint másfélszeresére nőtt 1990 óta, ezzel együtt az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás Magyarországon jelentősen alacsonyabb, mint az Unió egészében. Míg a kiskereskedelmi árak érdemi csökkenésével párhuzamosan a magyar fogyasztók elégedettségi indexe nagyot javult a 2010-2015-ös időszakban, 2005 és 2014 között viszont 13,9 százalékról 16,9 százalékra nőtt az energiaköltségek aránya a legszegényebb magyarországi háztartások kiadásai között - áll a felmérésben.

Elfogadták a bankokat felforgató törvény legfontosabb részletszabályát

Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el az üzletekben bankkártyával és az online végrehajtott elektronikus fizetések biztonságosabbá tétele, a fizetési csalások mértékének jelentős visszaszorítása és a felhasználók bizalmas pénzügyi adatainak védelme érdekében - közölte a bizottság. A most elfogadott úgynevezett erős ügyfélazonosítás (SCA) részleteit előíró technikai szabály (RTS) az egyik legvitatottabb részlete a második pénzforgalmi irányelvnek (PSD2-nek).

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.